A mostani győzelem 2001 óta az első, összességében azonban a hatodik volt a sorban, amelyet magyar csapat elért az ifi Eb-ken, s ezzel az örökranglistán megelőzte az öt címet birtokló szerbeket (Jugoszlávia, Szerbia és Montenegró, Szerbia együtt). A két csapat jó ideje tartó dominanciájára jellemző, hogy ennyi győzelmet összesen 14 versenyen gyűjtöttek be. A magyar diadallal egyben tovább erősödött a szabály, hogy hazai csapat nem tud ifi Eb-t nyer

A független megfigyelő Waterpolo World szakportál szerint a magyarok valóságos erődemonstrációt tartottak a Banjica Sportcentrumban, s fényes revanst vettek a tavalyi máltai vereségért. A mérkőzést sok magyar vízilabda szakember a helyszínen tekintette meg, s megerősítették, hogy a vasárnapi győzelmet a helyesen megválasztott taktika és a csapat igen magas szintű fizikai és mentális felkészültsége eredményezte.

Az már a felkészülési időszakban kiderült a szerb csapattal megtartott közös edzéseken, hogy nem nagyon szeretik a zónavédekezést, illetve ha meggondolatlanul támadunk lefordulásokból nagyon szépen végigvezetett támadásokra képesek. Nos ezen a vasárnapon a jól kialakított zóna miatt a centerjátékuk hatástalan maradt, az átlövéseket pedig vagy a blokkoló kezek vagy a magyar kapus hatástalanította, s az eredménytelenül befejezett támadásainkból pedig precízen zártunk vissza, így a szerb csapat szinte eszköztelen maradt.

A magyarok mindeközben nagyszerű lövőformát mutattak, illetve – annak ellenére, hogy egyik centerünket kiütötték, s így a mérkőzés nagyobbik részét szeme alatt felrepedt bőrrel kénytelen volt a parton tölteni – ötmétereseket eredményező akciókat is vezettek a kapu közvetlen előterében. Így a harmadik negyed végére 11:1-es előnyre tett szert a magyar csapat, s ezzel gyakorlatilag megnyerte a mérkőzést. A befejező negyed ugyan szerb fölényt hozott, de itt a magyarok már inkább csak arra vigyáztak, hogy a túlfűtött indulatok miatt nehogy valaki megsérüljön. Ezért elsősorban a támadóidő egészének kijátszására törekedtek, s nem erőltették a kemény védekezést és a góllövést. A befejező találat így is nekünk jutott egy megúszásból.

A győzelem másik tényezője a csapat mentális összeérése volt. Az ifi válogatott nem a legjobb előjelekkel ékezett Belgrádba, ugyanis a felvezető szicíliai tornán egy gyomorfertőzés (de az is lehet, hogy egy tengeri fürdőzés során összeszedett algamérgezés) miatt messze képességei alatt teljesített, s kétséges volt, hogy képesek lesznek-e formába lendülni. Az elmaradt eredmény, a hiányzó jó játék, illetve a kemény fizikai felkészüléssel járó mentális fáradtság okozta súrlódások miatt a csapatszellem sem volt a legjobb. A fiúk azonban nyerni akartak. Külön edzői ráhatás nélkül összeültek, s megbeszélték: bebizonyítják országnak és világnak, hogy van bennük tehetség, s rájuk lehet számítani. Az erős montenegrói csapat legyőzése után pedig már el is hitték, hogy képesek a végső győzelemre. Így a döntőbejutásért a horvátokkal már egy nagyon motivált, s egységes alakulat szállt vízbe. Mivel azon a mérkőzésen nem csak a remek horvátokat kellett tartaniuk, hanem a hatalmas bírói nyomást bírniuk kellett, a fiúk újabb tartalékokat fedeztek fel magukban. A döntőre így egy tökéletesen motivált, remek fizikai állapotban lévő csapat állt ki a szerbek elleni legjobb taktikával. Az eredmény az első három negyedben kidolgozott 10 gólos előnyben mutatkozott meg.

Külön érdemes szólni a közönségről. Szerbiában imádják és szívvel-lélekkel támogatják a vízilabdát. Ezért a hazai csapat mérkőzésein rendre legalább ezer szurkoló jelent meg. A döntőben pedig egy gombostűt sem lehetett leejteni a Banjica uszoda lelátóján, ahol – annak ellenére, hogy a televízió egyenes adásban közvetítette a mérkőzést – legalább 1500 hazai szurkoló szorongott, s fantasztikus bíztatást nyújtott a csapatának még az utolsó negyedben is, amikor pedig már minden eldőlt. A szerbek számára a túlságosan is magasra srófolt figyelem és elvárás azonban alighanem a visszájára fordult, s a csapat számára legalább akkor terhet jelentett, mint segítséget. A maroknyi magyar drukker ilyen helyzetben csak arra vállalkozhatott, hogy jelezze a fiúknak, nincsenek egyedül. A százszoros túlerő ellenére is – persze az eredmény alakulása csendesített a szerb hangorkánon – képes volt olyan buzdítást adni, amely eljutott a medencéig, s fontos mentális pluszt jelentett a magyaroknak.

Az ifjúsági Európa-bajnok csapat: Barabás Botond, Meixner Marcell (kapusok), Angyal Dániel, Bátori Bence, Ernyei Márkó, Fazekas Tibor, Fülöp Bence, Jansik Dávid, Keresztes István, Korényi Balázs, Laczkovics Krisztián, Rusz Bertalan, Szentesi Ádám (mezőnyjátékosok) edzők: Derekas Szilárd, Petz Lajos, Szabó Gábor

 Eredmény:

Magyarország – Szerbia 12:6 (3:1) (6:0) (2:0) (1:5)

 Vezette: Taylan E. (TUR), Cisneros Horrillo J. (ESP)

Magyar góllövők: Rusz 1, Angyal 1, Keresztes 1, Fazekas 1, Ernyei 1, Korényi 2, Fülöp 2, Bátori 3.

 További eredmények:

 A 3. helyért Horvátország és Görögország hatalmas csatát vívott, amelyet a horvátok hosszabbítás után tudtak a maguk javára fordítani, s csak hajszálon múlott, hogy nem büntetőpárbaj döntsön a bronzérmek sorsáról. A görögök ugyanis az utolsó másodpercekben időkérést követően egy nagyszerű figurát játszottak meg, de centerük két méterről a horvát kapust találta telibe, így az 13:12-es eredmény már nem változott.

 Horvátország – Görögország 13:12 (2:2) (3:2) (2:5) (4:2) (2:1)

Vezette: Bianchi M. (ITA), Van Hems C. (FRA)

Az 5. helyért Spanyolország 7:6-ra legyőzte Montenegrót, a 7. helyért az olaszok 10:6-ra verték a franciákat.

 A 2008-as ifjúsági Európa-bajnokság végeredménye:
1. Magyarország
2. Szerbia
3. Horvátország
4. Görögország
5. Spanyolország
6. Montenegró
7. Olaszország
8. Franciaország
9. Hollandia
10. Szlovákia
11. Németország
12. Szlovénia
13. Oroszország
14. Törökország
15. Lengyelország
16. Ukrajna

Banjica Sportcentrum, Belgrád 1500 néző